|
|
A legutóbbi években a Zempléni hegység nevet kapta a táj.
De bármilyen néven ismerte meg valaki ezt az országrész, tájképeinek festői szépsége, nevezetességei, hagyományai először lebilincselik érdeklődését, majd arra sarkallják,
hogy még többet tudjon meg erről a vidékről.
Néhány fontos adatot már a térkép is elárul:
A Zempléni hegység a Magyar Középhegység keleti tagja, a Kárpát-medence egyik belső peremhegysége. Déli része annak a kb. 110-120 km-es vulkánfüzérnek, amely Eperjestől (Presov) Tokajig húzódik.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól északkeletre fekszik.
Földrajzi helyzetét tekintve hazánk egyik legészakibb része, keleti és déli lejtői ugyanakkor hosszú szakaszon az Alföldre tekintenek.
Mindez erősen befolyásolja az éghajlat, a talaj, az állat és növényvilág, valamint a gazdálkodás módjának kialakulását.
A szomszédos vidékektől élesen elhatárolható. Hegyei hirtelen, csaknem meredeken emelkednek ki a környező, nagyobbára sík területekből, folyóvölgyekből.
Nyugati szomszédjától, a Cserhát dombjaitól a Hernád széles lapálya választja el, keleten a Bodrogköz síkságával, délen pedig az Alfölddel határos. Középhegységnek tekintjük, mert átlagos magassága 300-500m,
| 
|
legmagasabb csúcsa a Nagymilic (896 m) sem éri el az 1000 m-t.
Legnagyobb szélessége Kéked és Sátoraljaújhely között, légvonalban 30km-re tehető, míg az egymástól legmesszebb eső két kúp, a Nagymilic és a tokaji Kopasz hegy között ugyancsak légvonalban kb. 53-55 km a távolság.
Göncről északi irányba haladva érkezünk Abaújvárra.
Az országhatár közelében fekvő falut 365 fő lakja. Abaúj vármegye névadó települése. Református temploma műemlék, a 14. században épült.
|
A román eredetű gótikus stílusú templomot középkori eredetű erdőfal veszi körül. A község határában húzódó dombok teraszán állt Újvár vára, melyből ma már csak a várdomb látható.
Az irodalom a 11. századra teszi építését, más kutatások szerint már a honfoglalás előtt is állt ott földvár, ami a Hernád folyó keleti oldalán végighúzódó dombsor peremén sorakozó földvárak egyike volt.
A térkép adatai azonban nem elégíthetik ki az érdeklődőt, mert a táj külső formájának néhány képe, térképének tanulmányozása annyi csak, mint emberek között a felületes bemutatkozás.
|
Márpedig akár utazás közben kedvelte meg valaki ezt a vidéket, akár szűkebb szülőhazáját szereti benne, mindenféleképpen többre kíváncsi. Hát még az olyan, aki sohasem járt errefelé, nem látta a külső formákat, a megragadó tájképet, mégis meg akarja ismerni ezt az országrészt.
Ezernyi kérdés vetődik fel benne! Tudni szeretne valamit a vidék őskoráról, kialakulásáról, növényeiről, állatvilágáról, ásványairól. Érdeklődik a történelmi eseményeket idéző hallgatag várromok, a falvak és a városok hagyományai iránt.
Ezt a tiszteletreméltó kíváncsiságot igyekszünk - legalább részben - kielégíteni.
És mivel egy tájat igazán megismerni csak úgy lehet, ha bakancsban, hátizsákkal gyalog barangoljuk keresztül-kasul, meghívjuk Önöket néhány szívet vidámító, orcát pirosító kirándulásra, a zempléni hegyek közé, Abaújvárra.
A környék nevezetes kirándulóhelyei:
Hollóháza porcelán múzeum: 12 km Abaújvárról gyalog, vagy autóbusszal (menetrendszerinti járat).
Lászlótanya: (Nagymilic) Zemplén legmagasabb pontja.
Telkibánya: (múzeum, a bányászat története, ásvány kiállítás) 5 km.
Gönc: 10 km Huszita házak, Pálffy-kastély. A községben hideg vizű strandfürdő található, mely gyermek versenysportra alkalmas úszómedencével is rendelkezik. Nyitva: június 1-től augusztus 31-ig.
Kéked: 5 km Merczel-kastély (előzetes bejelentkezés után látogatható).
Oktatási és Üdülőközpont: védett természeti értéke a kéthektáros park, területén hideg vizű strandmedencével, nyitva: június 1-től.
Abaújvári Falumúzeum: 500 m.
|
|
|
|
